A városi fordított ozmózisos (RO) rendszerek döntő szerepet játszanak a közösségek tiszta és biztonságos ivóvízellátásában. Ezeket a rendszereket úgy tervezték, hogy eltávolítsák a nyers vízforrásokból származó szennyeződések széles körét, beleértve a sókat, ásványi anyagokat, baktériumokat és vírusokat. A települési RO rendszer hatékony és megbízható működéséhez azonban elengedhetetlen a megfelelő előkezelés. Beszállítóként aVárosi fordított ozmózis rendszer, elmélyülök az önkormányzati RO rendszerekben általánosan használt különféle előkezelési módszerekben.
1. Szűrés és szűrés
Az előkezelési folyamat első lépése általában a szűrés és a szűrés. Ennek célja a nagy részecskék, törmelék és lebegő szilárd anyagok eltávolítása a nyers vízből. Ezek a nagy részecskék fizikai károsodást okozhatnak az RO membránokban, ha nem távolítják el, ami csökkenti a membrán élettartamát és megnövekszik a karbantartási költségeket.
Durva szűrés
A durva szűrés során nagyméretű, hálós szitákat használnak a nagy tárgyak, például levelek, gallyak és szemét eltávolítására a vízből. Ezeket a szűrőket jellemzően a víztisztító telep bemeneténél helyezik el. A szitanyílások mérete a nyersvízforrás jellegétől függően változhat, de általában 6-25 mm tartományba esik.
Finom szűrés
Durva szűrés után finom szűrést alkalmazunk a kisebb lebegő szilárd anyagok eltávolítására. Többféle finomszűrési módszer létezik, beleértve a homokszűrést, a multimédiás szűrést és a patronos szűrést.
A homokszűrés az egyik legelterjedtebb módszer. Homokágyat használ a lebegő részecskék felfogására, amikor a víz áthalad rajta. A homokszemcsék fizikai akadályként működnek, és csak tiszta vizet engednek át. A multimédiás szűrés továbbfejlesztett a homokszűréshez képest. Különféle közegek, például homok, antracit és gránát kombinációját használja a jobb szűrési hatékonyság érdekében. A különböző közegek eltérő részecskemérettel és sűrűséggel rendelkeznek, ami lehetővé teszi a különböző méretű részecskék hatékonyabb eltávolítását.
A finomszűrés másik lehetősége a patronos szűrés. A patronszűrők porózus anyagokból, például polipropilénből vagy cellulózból készülnek. Akár 1-5 mikron nagyságú részecskéket is képesek eltávolítani. A patronos szűrőket gyakran használják utolsó előkezelési lépésként, mielőtt a víz belép az RO rendszerbe, hogy biztosítsák a megmaradt apró részecskék eltávolítását.
2. Koaguláció és flokkuláció
A koaguláció és a flokkuláció olyan kémiai folyamatok, amelyeket a kolloid részecskék és az oldott szerves anyagok eltávolítására használnak a vízből. A kolloid részecskék nagyon kicsi részecskék, amelyek a gravitáció hatására nem ülepednek ki könnyen. Az RO membránok elszennyeződését okozhatják, és csökkenthetik a rendszer teljesítményét.
Alvadás
A koaguláció magában foglalja egy koaguláns hozzáadását a vízhez. A koagulánsok olyan vegyi anyagok, amelyek semlegesítik a kolloid részecskék negatív töltéseit, így összeérnek, és nagyobb részecskéket, úgynevezett pelyheket képeznek. A gyakori koagulánsok közé tartozik az alumínium-szulfát (timsó), a vas-klorid és a polialumínium-klorid (PACl). A koagulánst hozzáadjuk a vízhez, és gyorsan összekeverjük az egyenletes eloszlás érdekében.
Flokkuláció
A koaguláció után flokkulációt végzünk. A pelyhesítés egy kíméletes keverési folyamat, amely lehetővé teszi a pelyhek növekedését és nehezebbé válását. Ez flokkulálószer hozzáadásával történik, amely egy polimer, amely segíti a pelyhek összetapadását. Ezután a pelyhesített vizet egy ülepítő tartályban hagyják leülepedni, ahol a nagy pelyhek leülepednek, és felülről veszik fel a tisztított vizet.
3. Fertőtlenítés
A fertőtlenítés fontos előkezelési lépés a káros mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok és protozoonok vízből történő eltávolítására vagy inaktiválására. A mikroorganizmusok az RO membránok elszennyeződését okozhatják, és egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára, ha nem távolítják el őket.
Klórozás
A klórozás a legszélesebb körben alkalmazott fertőtlenítési módszer. A klór erős oxidálószer, amely a mikroorganizmusok széles skáláját képes elpusztítani. Általában klórgáz, nátrium-hipoklorit vagy kalcium-hipoklorit formájában adják a vízhez. A hozzáadott klór mennyisége a nyersvíz minőségétől és a fertőtlenítés kívánt szintjétől függ. A túlzott klór azonban károsíthatja az RO membránokat, ezért fontos a klóradagolás gondos ellenőrzése.
Ózonozás
Az ózonozás egy másik fertőtlenítési módszer, amely egyre népszerűbb. Az ózon egy erős oxidálószer, amely hatékonyan képes elpusztítani a mikroorganizmusokat és lebontani a szerves anyagokat. Az ózon a helyszínen keletkezik úgy, hogy levegőt vagy oxigént vezetnek át egy ózongenerátoron. Az ózonozás egyik előnye, hogy nem termel káros fertőtlenítő melléktermékeket, mint a klórozás. Az ózon azonban nagyon instabil gáz, amelynek előállításához és kezeléséhez speciális berendezésekre van szükség.
Ultraibolya (UV) fertőtlenítés
Az UV-fertőtlenítés egy fizikai fertőtlenítési módszer, amely ultraibolya fényt használ a mikroorganizmusok inaktiválására. Az UV-fény károsítja a mikroorganizmusok DNS-ét, megakadályozva azok szaporodását. Az UV fertőtlenítés vegyszermentes módszer, ami azt jelenti, hogy nem termel semmilyen fertőtlenítő mellékterméket. Nagyon hatékony a mikroorganizmusok széles köre ellen is, beleértve azokat is, amelyek ellenállnak a klórnak. Az UV fertőtlenítés azonban nem biztosít maradék fertőtlenítést, ami azt jelenti, hogy a víz a fertőtlenítés után újra szennyeződhet.
4. Vízkő és korróziógátlás
Az önkormányzati RO rendszerekben a vízkőképződés és a korrózió komoly problémákat okozhat. Vízkő képződik, amikor az oldott ásványi anyagok, mint a kalcium-karbonát, kalcium-szulfát és a szilícium-dioxid kicsapódnak a vízből, és kemény lerakódást képeznek az RO membránokon. Korrózió léphet fel a vízben lévő oxigén, savak vagy egyéb maró anyagok miatt.
Skála gátlás
A vízkőgátlók olyan vegyszerek, amelyeket a vízhez adnak, hogy megakadályozzák a vízkő képződését. Ezek az inhibitorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy megzavarják az ásványok kristályosodási folyamatát. Képesek adszorbeálódni a növekvő kristályok felületére, megakadályozva, hogy nagyobbra nőjenek és lerakódás alakuljon ki. A gyakori lerakódásgátlók közé tartoznak a foszfonátok, poliakrilátok és polimerek.
Korróziógátlás
A korróziógátlók az RO rendszer fém alkatrészeinek korrózió elleni védelmét szolgálják. Úgy működnek, hogy védőfóliát képeznek a fém felületén, amely megakadályozza, hogy a korrozív anyagok érintkezzenek a fémmel. A gyakori korróziógátlók közé tartoznak a nitritek, foszfátok és aminok.
5. pH-beállítás
A víz pH-értéke jelentős hatással lehet az RO rendszer teljesítményére. A legtöbb RO membrán optimális pH-tartománya 6 és 8 között van. Ha a pH túl alacsony, a víz savas lehet, ami a rendszerelemek korrózióját és az RO membránok károsodását okozhatja. Ha a pH túl magas, akkor könnyebben megtörténhet a vízkőképződés.
A pH beállítását általában sav vagy bázis vízhez adásával végzik. Ha a víz túl lúgos, savat, például kénsavat vagy sósavat lehet hozzáadni a pH csökkentése érdekében. Ha a víz túl savas, bázist, például nátrium-hidroxidot vagy meszet adhatunk a pH-érték növelésére.
Következtetés
A települési RO rendszer hatékony és megbízható működéséhez elengedhetetlen a megfelelő előkezelés. Szűrés, szűrés, koaguláció, flokkuláció, fertőtlenítés, vízkő- és korróziógátlás, valamint pH-beállítás kombinációjával javítható a nyersvíz minősége, és meghosszabbítható az RO membránok élettartama.
Beszállítóként aVárosi fordított ozmózis rendszer, nagy tapasztalattal rendelkezünk az önkormányzati RO rendszerek előkezelési megoldásainak tervezésében és megvalósításában. mi is kínálunkIpari tengervíz fordított ozmózis egységésFordított ozmózis a tengervíz sótalanításáhozmegoldásokat. Ha többet szeretne megtudni termékeinkről és szolgáltatásainkról, vagy szeretne megvitatni egy lehetséges projektet, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal beszerzési és további megbeszélések céljából.
Hivatkozások
- AWWA (Amerikai Vízművek Szövetsége). Víztisztító telep tervezése. McGraw – Hill Professional, 2017.
- Crittenden, JC és mtsai. Vízkezelés: alapelvek és tervezés. John Wiley & Sons, 2012.
- Greenlee, LF és mtsai. "Fordított ozmózisos sótalanítás: vízforrások, technológia és napjaink kihívásai." Water Research, 2009, 43(9): 2317-2348.